Forrás: 24.hu

Elképesztő aránytalanságok vannak mostanában a frissen megállapított nyugdíjaknál – hívta fel a figyelmet Simonovits András nyugdíjszakértő nemrégiben. Arról beszélgettünk vele, hogyan érdemes kalkulálni a nyugdíjba vonulás időpontját.

Bónusz

Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozik, több szempontból is jobban járhat. Egyrészt azzal, hogy a nyugdíjnál minden bizonnyal magasabb keresetét kaphatja. Másrészt azzal, hogy minden egyes rádolgozott évvel nőhet a nyugdíja.

Persze lehet úgy is gondolkodni, hogy ha elmegyünk nyugdíjba, amint lehet, és mellette tovább dolgozunk, akkor egyszerre kapunk nyugdíjat és fizetést, ami biztosan több, mint ha csak fizetést kapnánk. Viszont amikor már nem dolgozunk tovább, a nyugdíjunk ebben az esetben kevesebb lesz, mintha rádolgoztunk volna. A nagy kérdés, amit senki nem tud, hogy mennyi időnk lesz még nyugdíjban.

De nézzük, miért érheti meg mostanában nyugdíj helyett tovább dolgozni. Röviden: a nyugdíjszámítás miatt. Mert nem az utolsó évi vagy utolsó x évi nettó kereset számít a nyugdíj megállapításánál, hanem az összes elért kereset, ráadásul valorizálva.

Mi az a valorizáció?

Azt jelenti, hogy mai szintre hozzák fel az életpálya során elért nettó átlagkeresetet. A nyugdíjat a valorizált kereset alapján állapítják meg, a nyugdíjszorzó alkalmazásával.

Mostanában különösen nagy a jelentősége a valorizációnak: a KSH adatai szerint tavalyelőtt 7,8 százalékkal, tavaly 12,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten, és az idei évre is 9-10 százalékos lehet a növekedés. Miközben korábban volt olyan év is (például 2012-ben), amikor alig több mint 2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek.

Két év ennyi pluszt jelenthet

Mit jelent ez valorizációs szorzóra lefordítva? Vegyünk egy 1953-as születésű egyént, aki 2016-ban mehetett el korbetöltött nyugdíjba. Ebben az ebben országos nettó átlagkereset 172 ezer forint volt, tavaly már 186 ezer forint, idén pedig kis híján 210 ezer forint. (Ez lesz a  valorizációs szorzók alapja).

A másik ösztönző az lehet, hogy ha tovább dolgozunk, évente 2 százalékkal emelkedik a nyugdíjszorzónk. Negyven év munkaviszony esetén 80 százalékos a szorzó. Két év ráhúzással már 84 százalék.

Nyertesek és vesztesek

Visszatérve a példánkhoz:

  • Ha 2016-ban ment nyugdíjba, akkor valorizálva 172 ezer forintról indult, és a 80 százalékos nyugdíjszorzó mellett 137 600 forint lehet az ellátása.
  • Egy évvel később 186 ezer lett volna neki a valorizált nettó, és a 82 százalékos nyugdíjszorzó mellett 152 520 forint lett volna a kezdő nyugdíja.
  • Amennyiben pedig az idei évre halasztotta volna a nyugdíjazását, 176 400 forintot kaphatott volna meg. Majdnem 40 ezer forinttal, kis híján 30 százalékkal többet, mint két éve.

És azzal nem is számoltunk, hogy az életpálya során elért átlagos nettó keresete is nőhetett a két év alatt.

A nők 40-esek kifejezett vesztesek innen nézve. Simonovits szerint aki 2016-ban nyugdíjba ment ahelyett, hogy még három évet rádolgozott volna, az 37 százalékos bónuszról mondott le.

De van ennél extrémebb példa is.

  • Ha egy férfi nyolc évvel a korhatár után, 2016-ban ment nyugdíjba, X forint kezdő ellátást kapott.
  • Ha elment volna a korhatár betöltésekor (62 év), akkor 50 százalékkal kevesebb lett volna a nyugdíja.
  • Ha csak tavaly nyugdíjaztatta volna magát, akkor már X+10 százalékot kaphatott volna indulásnak,
  • az idén pedig elérte volna az X+20 százalékot is.

Vagyis hihetetlen különbségeket tesz a rendszer.

Ekkora differencia nem indokolt a nyugdíjszakértő szerint.

A nyugdíjnövelés is pitypang ehhez képest

A legtöbb ember nem tudja, hogy a késleltetéssel az új nyugdíjak követik a bérek növekedését. Vagyis ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem megy el rögtön nyugdíjba, kvázi „bónuszt” kaphat.

És ez a bónusz annál is több, mint amennyit a nyugdíj melletti munkával el lehet érni.

az éves nyugdíjemelés nem képes ellensúlyozni azok hátrányát, akik nem dolgoztak tovább.

Legyen szó akár a nők 40-ről, akár a korhatárt betöltött nyugdíjakról, Simonovits András szerint az államnak kötelessége lenne jól elmagyarázni, hogyan működik a nyugdíjrendszer. Különösen azért, mert az égető munkaerőhiányt is részben a nyugdíjasok visszacsábításával orvosolnák. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene őket visszacsábítani, hanem eleve tovább dolgoznának, ha tudnak. Például azért, mert a kereset több, mint a nyugdíj, és még a kezdőnyugdíjuk is magasabb lehet.

Kiemelt kép: Thinkstock

Teljes cikk: 24.hu