Forrás: NyugdíjGuru News

Mit kell tenni az öregségi nyugdíj tekintetében 2018-ban annak, aki betölti a 63 év 183 napos nyugdíjkorhatárát, és

a) a nyugdíjkorhatár betöltéséig keresőtevékenységet folytat (dolgozik)

a1) álláskeresési járadékban részesül

a2) magánnyugdíjpénztári tag

a3) tovább akar dolgozni (nem öregségi nyugdíjasként)

b) korhatár előti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül

c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban) részesül

d) a nők kedvezményes nyugdíjában részesül

e) özvegy?

Továbbá hogyan változnak a munkavégzés feltételei kor betöltött öregségi nyugdíj mellett?

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki keresőtevékenyéget folytat?

Először is tisztáznia kell, hogy a korhatár betöltése napján fennállnak-e az öregségi nyugdíj előfeltételei: megszerezte-e a szükséges szolgálati időt, illetve megszüntette-e a TB biztosítási jogviszonyát.

A korbetöltött öregségi nyugdíjra való jogosultságnak hármas előfeltétel-rendszere van:

– a korhatár betöltése,

– a megfelelő szolgálati idő megszerzése, valamint

– a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Teljes nyugdíj

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A teljes nyugdíj összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj minimális összege, ami immáron egy teljes évtizede változatlanul havi 28.500 Ft – ennyi marad 2018-ban is).

Résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A résznyugdíj összege alacsonyabb is lehet, mint a mindenkori nyugdíjminimum (jelenleg 28.500 Ft)

A korhatár betöltése és a szükséges szolgálati idő megszerzése mellett a harmadik előfeltétel:

Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban:

– sem Magyarországon,

– sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is

– sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

Vagyis kizárólag az egyéni és a társas vállalkozó nem köteles a vállalkozási tevékenységének a megszüntetésére, minden más esetben meg kell szüntetni a keresőtevékenységet (munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat).

A nyugdíj első napja (kezdőnap)

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

A nyugdíjigény benyújtása

A nyugdíjigényt legkorábban e nap előtt egy hónappal lehet benyújtani (bár érkeztek hozzám olyan jelzések, hogy egyes hivatalokban csak az összes jogosultsági feltétel teljesülésének napján fogadják be az igényt).

Az űrlapon meg kell jelölni, hogy mely naptól kéri a nyugdíj folyósítását az érintett – azon a napon már nem állhat biztosítási jogviszonyban, vagyis az előző napon kell megszűnnie a munkavégzésre irányuló jogviszonyoknak (kivéve a vállalkozási jogviszonyt, mert azt természetesen nem kell megszüntetni, viszont saját jogú nyugdíjasként a státusz automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytatóvá – a könyvelője viszont intézkedjen a NAV bejelentés tekintetében! A TB szempontjából kiegészítő tevékenységet folytat az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.)

Sokat késni sem érdemes az igény benyújtásával, mert a nyugdíjat legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet megállapítani akkor is, ha az igénylő már korábban jogosult lett volna rá. (Természetesen nem kötelező beadni a nyugdíjigényt a korhatár betöltésével, nyugodtan dolgozhatunk tovább – sőt, ennek révén a korhatár betöltését követő minden 30 további nap szolgálati idő alapján 0,5%-kal nő majd a később igényelt nyugdíjunk összege.)

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés

Természetesen a nyugdíjbiztosítási adategyeztetést – a megszerzett és elismert szolgálati idő, továbbá az 1988 óta elért, nyugdíjalapot képező keresetek tisztázását – célszerű jóval korábban elkezdeni.

Az adategyeztetést  az 1955-59, valamint az 1960-1964 között született évjáratokkal hivatalból megkezdte az ONYF – amely 2017. november 1. óta a MÁK, azaz a Magyar Államkincstár része – , a korábban vagy később születettek pedig bármikor kérhetik az adategyeztetést.

Teljes cikk: Ki mehet 2018-ban nyugdíjba?

Forrás: https://www.nyugdijguru.hu/